Télhó*
Álom hava
Még izgat a tél frissessége, és
nyitásra vár egy–két Borbálaág,**
vélt varázskörök volt hangulatát
idézi fel a koszorúkötés***.
Az év kitelt, jön a számadás:
hogyan sikerült aratás, vetés,
miből volt elég és miből kevés,
mi van mögöttünk, és hogyan tovább?
Egyedül nézni téleste elé…
ne taszítsd el az élet örömét,
hisz rövid napot vált az esthomály,
hát várhat még a Szent János–pohár!****
Szép lassan az évtől elköszön, és
indul a Nap a Bak jegye felé.
Kisszőlősi Szánthó Lóránt
Milyen szörnyű a hideg
és milyen fényesek a csillagok
Fekete bársony-koloncok
örvenyét veti az ég,
varjú-koszorú fölöttem,
rajtam hideg veriték.
Nagy László
Fagyos és hideg az ünnepünk
sarkunkban liheg a fagyhalál
a fergeteg úgy táncol velünk:
tavasz ha jön, minket nem talál.
Fogunk villog, az éjszakában
siratjuk, az elvetélt nyarat
sokunk gunnyaszt, csak egymagában
nincs is nálunk mozdulatlanabb.
Örök magányunk: háborítlan
testünket, fagyos szél sikálja
szavunk, - kérésünk is alig van
a vakság: mindegyikünk sajátja.
Mint a perec, roppan a vállunk
égre lesünk, könyörgés képpen
rongyos, sovány betegként állunk
a rozsdás, és dérmarta réten.
Szél fúj, és havazik erősen
ég a sarkcsillag koronája
míg az Úristen, ráérősen
dermedt árnyainkat csodálja.
Nyirkos éjek, sorvasztó napok
és míg mások örülnek éppen
vonyítanánk, mint a farkasok
a fájó fények, édenében.
Bemeszel minket a fagy, - a szél
csak fehér kavics a fogsorunk
keshedt köpenyünkben, mikor szeretnél
-mikor nem lennél a farkasunk?...
Hó hullik a zsibbadó tájra
jó volna nem is emlékezni
(mikor testünket jég szurkálja)
tudni csak: ok nélkül, nem vész el semmi.
Karácsonyunk: hervadt aranyfa
karácsonyunk: fényes üresség
nem találsz itt minket tavaszra
- lepergünk, mint falról a festék.
Lelkünkre hull, a téli harmat
lángra lobbantana, egy szikra
felőlünk, az Úristen hallgat
és ködöt lehel arcainkra.
Izületünk, üvegként csikorog
fehér ujjaink, összenőnek
rajtunk feslett, koldushacukok
összébb, hiába húznánk őket.
Szél fúj át rajtunk, mint a rácson,
hóval dörzsöli bordáinkat,
fagyos és hideg a karácsony:
kezében, a fagyhalál ringat.
***